A világegyetem

(The Universe, 2007)



 
Leírás:
A világűr teli van titokzatos jelenségekkel, amiket józan ésszel alig lehet felfogni. A sorozat minden epizódja látványos grafikák és számítógépes animációk segítségével mutatja be a világegyetemet. Megtudjuk: mi az, ami ma csak a sci-fikben létezik, holnap viszont már maga lesz a valóság.

Részletes epizód- és tartalomlista a lap alján található.
 
   
   
   
   






1. ÉVAD   (szinkronos)   -   LETÖLTÉS

2. ÉVAD   (szinkronos)   -   LETÖLTÉS

3. ÉVAD   (szinkronos)   -   LETÖLTÉS

4. ÉVAD   (szinkronos)   -   LETÖLTÉS

5. ÉVAD   (szinkronos)   -   LETÖLTÉS

6. ÉVAD   (szinkronos)   -   LETÖLTÉS

7. ÉVAD   (szinkronos)   -   LETÖLTÉS











Az 1.évad részeinek tartalma


1.rész: A Nap titkai (Secrets of the Suns)

A Nap, naprendszerünk szuperhatalma egy termonukleáris nagyolvasztó, mely hatalmas robbanásokban tör ki. 150 millió km -re a Naptól biztonságban érezhetnénk magunkat haragjától, de valóban? Mivel a szakértők a modern időkre jósolták a Nap legvadabb kitöréseit, most a legfontosabb megérteni a Nap titkait.


2.rész: Mars, a vörös bolygó (Mars, the Red Planet)

Az ókori római hadistenről nevezték el, egy messzi vöröses bolygó az éjjeli égen, mely évszázadokon volt találgatások tárgya. Ez a furcsa szomszéd mindig lenyűgöz minket, egyben pedig lehetséges otthona a jövőbeli gyarmatosításnak, és 4 milliárd éves titkok őrzője. A Mars lehet a kulcsa a jövőnknek.


3. A Föld elpusztulása (End of the Earth)

Naprendszerünk egyetlen életet hordozó bolygója. Létezése óta mégis egy bolygóközi box-zsák szerepét tölti be. Bármi, ami a Föld keringési pályáját keresztezi, egy napon akár bele is csapódhat. A világűrt ebben a pillanatban is erőszakos nehézsúlyúak járják, bolygónkat halálos kiütéssel fenyegetvén. A tudósok nem adják fel, megpróbálnak eme kozmikus gyilkosok nyomába eredni,


4. Jupiter, az óriásbolygó (Jupiter, the Giant Planet)

Földünktől 600 millió kilométer távolságra létezik egy mini "naprendszer", melyet egyetlen hatalmas gázbolygó és a körülötte keringő több mint 60 hold alkot. Hullámzó színei és forró pontjainak csillogása különleges szépséget ad eme piciny naprendszernek. Ugyanakkor megjelennek rajta nagyon heves viharok is. Rejtőzhet-e élet valamely holdjának jégpáncélja alatt?


5. A Hold (The Moon)

Oly közel van, és mégis oly távol. Évezredeken át az ember vigaszt talált jelenlétében. Az utazók számára jelzőfényként, a föld művelőinek időmérő eszközként, a tenger hajósainak pedig helyzet meghatározóként szolgált. Egyes kultúrákban isteni szerepet öltött. Jelenleg ez az egyetlen ember látogatta égitest, napjainkban pedig a NASA állandó bázist tervez rajta. Vajon hogyan került a Hold a mai helyére? A válasz sokkal megdöbbentőbb, mint azt az emberek többsége hinné.


6. Utazzanak velünk a Föld nevű űrhajó fedélzetén (Spaceship Earth)

4,5 milliárd évvel ezelőtt a bolygók kialakulásának idején egy ragyogó kék gömb aratott győzelmet. Azonban a versengést káosz és ütközés uralta. Óriási kitartást követően a Naprendszer különleges bolygójává vált, mely óceánoknak, földeknek és az életnek az otthont. A baktériumok segítettek létrehozni az oxigént, valójában a Föld "hulladékának" köszönhetjük létezésünket. Az egykori katasztrófák ellenére, melyek jelenleg is néha lesújtanak bolygónkra, a Föld továbbra is az univerzum legcsodálatosabb és legtitokzatosabb alkotása.


7. A belső bolygók: Merkúr és Vénusz (The Inner Planets: Mercury & Venus)

Két ellenséges bolygó, mely az univerzum történelmének folyamán különböző sorsot szenvedett. Az egyikük forrong a természet legveszedelmesebb erőivel küzdve, a másik egy holttest, melyet több millió nagy sebességű becsapódás sebzett meg. Mindketten a rossz útra tévedt bolygók rettentő példáját mutatják be.


8. Szaturnusz, a gyűrűk ura (Saturn)

Naprendszerünk egyik legfigyelemreméltóbb égiteste. Csodájára járnak a saját fényében méltóságteljesen sütkérező bolygónak. Szépsége mögött viszont félelmetes valóság rejlik. Nagy tömegű, hideg gázgolyó ez, amit 64,5 ezer km/h sebességgel keringő jéggyűrűk vesznek körül. Roppant heves időjárás jellemzi, amit egy kontinens nagyságú sarki vihar határoz meg. Holdjai is különlegesek, egyik holdjának gyenge gravitációja és a nem létező fékező atmoszféra miatt, a gejzírekből a vízgőz több száz kilométerre tör fel. Egy másik holdjának atmoszférája van, óceánjai és hegyei. Lehet-e itt élni? Ez a Szaturnusz, a gyűrűk ura.


9. Idegen galaxisok (Alien Galaxies)

Napunk a Tejútgalaxis több milliárd csillagának egyike. Galaxisunk pedig csak egy, a több milliárd, talán billió közül, az általunk ismert univerzumban. A Hubble űrteleszkóp feltárja előttünk a világegyetem múltját, egy csodálatos történelmi utazásra hív, amely csaknem az ősrobbanásig vezet. Az égen valamennyi fénypaca, csomó és folt egy billió csillagot jelez itt, egy trilliót amott. Ha ismerni akarjuk a helyünket az univerzumban, fel kell néznünk messze-messze, az idegen galaxisok birodalmába.


10. Egy csillag élete és halála (Life and Death of a Star)

Minden csillag, mely este az égbolton ragyog, forró gázok világító szférája, ami az összes bolygónál nagyobb, és mindegyiknek külön története van. Veszélyes születés, veszélyes élet. A világegyetem legillékonyabb és legerőszakosabb oldala villan fel egy csillag életében és halálában.


11. A külső bolygók (The Outer Planets)

Naprendszerünk távoli szegletében találhatók a jégóriások: az Uránusz és a Neptunusz. Ezek a füstös ködbe burkolózó külső bolygók igen nyugtalanok és kiszámíthatatlanok. A Neptunusz légkörében fújó szelek a legerősebbek a Naprendszerben. Az Uránusz körüli holdak, kevesebb mint egy nap alatt kerülik meg a bolygót; az összeütközések elkerülhetetlenek. De a távoli bolygók legvitatottabbja már nem is bolygó. De vajon miért fokozták le a Plútót?


12. A legveszélyesebb helyek (Most Dangerous Places)

Az univerzum hatalmas, bámulatos, felvillanyozó. Tartsanak velünk azonban egy olyan helyre, melyet senki sem mer megközelíteni. Induljunk egy képzeletbeli körútra a galaxis legvégzetesebb, legveszélyesebb helyszíneire.


13. E.T nyomában (Search for E.T.)

Vajon egyedül vagyunk a világegyetemben? Vajon mi vagyunk az egyetlenek, akik a csillagokat fürkészve azt kérdezik maguktól: van odakint még valaki? A tudósok több módon is keresik erre a választ. Némelyikük hatalmas rádióteleszkópokkal, mások pedig bolygó- és csillagközi űrszondákkal. Ha mégis léteznek földönkívüliek, vajon hogyan néznek ki? Puhák és vizenyősek? Vagy az első idegenek, akikkel szembetaláljuk magunkat egyszerű önmásoló gépezetek lesznek, melyik tervezői több millió évvel ezelőtt elpusztultak? A világ legjobb tudósainak egy része, most E.T. nyomába ered.


14. A Nagy Bummon túl (Beyond the Big Bang)

Minden történetnek van egy kezdete, mint ahogy a világunknak is. Több, mint 13 milliárd évvel ezelőtt egy titokzatos esemény a "Nagy Bumm" által a világunk mozgásba lendült. Ez volt, minden atom, minden csillag, és minden galaxis létrejöttének kulcsa. Ez a mi történetünk is. Évezredeken át próbáltunk kialakítani egy képet a világunkról és a tudomány által végre megtaláltuk benne a helyünk.













A 2.évad részeinek tartalma


1.rész: Idegen bolygók (Alien Planet)

Vannak-e bolygók a Naprendszerünkön kívül? A bolygók felkutatását eleinte bolondos tudománynak tekintették. Mára már több 100 ismeretlen égitestet fedeztek fel. De vajon van-e rajtuk élet? Az általunk felfedezett bolygók nagy része egyfajta szörnyeteg, túl nagyok, vagy túl forróak, vagy túl hidegek. Vannak azonban ígéretes bolygók is. A tudósokk vad tájakat és különös világokat fedeztek fel, miközben Földünkhöz hasonló bolygókat kerestek a világűrben.


2.rész: Kozmikus lyukak (Cosmic Holes)

A végtelen univerzum tele van furcsa jelenségekkel, melyek potenciálisan képesek a transzportációra. Képzeljünk el egy olyan kozmikus portált, melyen keresztül a tárgyak térben és időben utazhatnak. A fekete lyukak szétszaggatnak, a féregjáratok az univerzum egy másik pontjára visznek, a fehér lyukak sugarai pedig porrá zúznak. Ez a meggörbített univerzum, ahol a tudósok fekete lyukak, fehér lyukak és féreglyukak után kutatnak. Vajon ezek csak agyszülemények, vagy tudományos tények?


3.rész: A rejtélyes Hold (Mysteries of the Moon)

A legközelebbi szomszédunkat övező rejtély megoldhatatlan, mint a kötelék, mely túlélésünkhöz kapcsolja. Az ember azóta rabja ezüstös fényének, mióta először felnézett az égboltra. Mélyebb vizsgálatok felfedhetik a mítoszt, a rejtélyt és az ellentmondások forrását, egy a Földet körülvevő láthatatlan erőt, illúziók és csodák forrását, egy égitestet, mellyel olyan szoros kapcsolatban állunk, hogy viselkedésünket is befolyásolhatja. Sokak szerint nélküle a ma ismert világunk sem fejlődött volna ki.


4.rész: A Tejútrendszer (The Milky Way)

Trilliószor nagyobb az össztömege, mint a Napé, 100000 fényév átmérőjű, 13 milliárd éve született és ma is formálódik: az Alkotás és a Pusztítás olvasztótégelye. A Tejútrendszerünk egy igazi szörnyeteg, mely csupán csak 1 a megszámlálhatatlan galaxis közül, és ennek az egynek is a szélén élünk. Ráadásul nemrég fedezték fel, hogy van 2 új galaxis, mely a Tejúttal most olvad egybe.


5.rész: Idegen holdak (Alien Moons)

A Naprendszer árnyai közt megbúvó furcsa, alaktalan világok némelyike a groteszk határait feszegeti. Ezek a Naprendszerünk bolygói körül keringő holdak. Csupa meglepetés egy-egy ilyen idegen hold, egyáltalán nem hasonlítanak a mi Holdunkra. A Jupiter egyik holdja például akkora, mint a Merkúr.


6.rész: Sötét anyag és energia (Dark Matter)

A tudósok ma már tudják, hogy nem mindig csak az tartogatja égboltunk titkait, ami fénylik, hanem az is, ami a sötétben rejtőzik. Egy rejtélyes sötét anyag tartja össze a galaxisokat és a csillagokat. Valószínűleg hipotetikus vagy szubatomi részecskékből áll. Létezik az ellentéte, egy szintén sötét, de taszító energia is, mely teret alkot az univerzumban, eltávolítva a galaxisokat egy bizonytalan végzet felé. A sötét anyag és a sötét energia együttesen 96%-át alkotják az univerzumnak. Titkai felderítése igazi tudományos kihívás. Amennyiben sikerül, az univerzum végső sorsa tárulhat fel előttünk. Vajon fel fog robbani? és el fog égni a gravitációs erő borzalmas összeomlásában? Vagy a sötét energia részeire fogja szakítani? Vannak olyan teóriák is, miszerint az egész univerzum meg fog fagyni.


7.rész: Az asztrobiológia (Astrobiology)

Magányos bolygó lennénk? Vagy létezik élet a Földünkön kívül is? Az asztrobiológia területének kutatói ennek a rejtélynek a megoldásán fáradoznak. Az élet, vajon ritkaságszámba megy az univerzumban? Vagy a tér egy galaktikus állatkert, mely különféle élőlényektől hemzseg? A távoli bolygókon az életet talán parányi mikrobák vagy tudományos-fantasztikumba illő vízben élő szörnyek képviselik. Más bolygók lehetnek kibernetikus organizmusok, biológiai és gépi hibridek otthonai. Az asztrobiológia egyik nagy rejtélye az, hogy hogyan jött létre a földi élet, ha ezt megfejtük, tisztábban láthatunk a tekintetben, hogy kialakulhatott-e máshol is.


8.rész: Űrutazás (Space Travel)

Olyan űrtechnológiákat fejlesztenek ki, melyek gyorsabbra és messzebbre visznek el bennünket. De állandó és egyben halálos veszéllyel is fenyegetnek. Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya talán az lesz, ha megszabadulunk bolygónk kötöttségétől.


9.rész: Szupernóvák (Supernovas)

Kozmikus gyilkosok, melyek egy csillag halálát jelentik, káprázatos robbanásokkal kísérve, egy pillanatra túlragyogják az egész galaxist. Ez a kozmikus katasztrófa hozzájárul az élet kialakulásához, a csillag halálakor olyan anyagokat lövell ki, melyek nélkül nem létezhet az élet. De ha a közelünkbe is történne egy olyan szupernóva robbanás, a Föld élővilága elpusztulna.


10.rész: Csillagképek (Constellations)

Évszázadok óta érdeklik az emberiséget, a csillagászokat és a csillagjósokat egyaránt elbűvölik. Egy különös megfelelés a gízai Nagy Piramisok és az Orion csillagai között talán több, mint véletlen egybeesés. Valójában nem is 12, hanem 13 állatövi csillagképünk van. Melyik a 13. jegy és miért merült feledésbe? Az óceánokon átkelő tengerészek által használt térképek segítségével a csillagászok most felfedik a csillagképekben megbújó rejtélyeket.


11.rész: Tisztázatlan rejtélyek (Unexplained Mysteries)

Vajon a Nap körül valóban kering az a bizonyos Nemezis, mely veszélyezteti Földünket? Lehet-e az időn át utazni? Hogyan tűnt el a víz a Marsról? Mi volt az ősrobbanás előtt? Nagy kérdések és a legújabb tudományágak, a világegyetem ezen epizódja a tisztázatlan rejtélyeket boncolgatja. A világegyetem tisztázatlan rejtélyei között egynek kivételes visszhangja van: vajon bolygónkat átlagosan 26 millió évente egyszer valóban a kipusztulás fenyegeti?


12.rész: Kozmikus ütközések (Cosmic Collisions)

Az univerzum egyik leghevesebb és legnagyobb hatású jelenségei közé tartoznak a kozmikus ütközések. Az apró koccanásoktól a nagy sebességű becsapódásokig a gravitáció mindent folyamatosan mozgat az űrben, így a dolgok hajlamosak összeütközni. Többek között az aszteroidák, az üstökösök, a galaxisok és a bolygók vesznek részt ezekben az erőteljes eseményekben. Bármilyen hevesek és pusztítóak is ezek az ütközések talán puszta létezésünket is nekik köszönhetjük.


13.rész: A világűr gyarmatosítása (Colonizing Space)

Az emberi faj mindig is terjeszkedésre törekedett, és most a végső határvidék felé tart, egy holdbéli előőrstől a marsbéli kolóniáig. Olyan rakétákat építünk, melyek eljuttatnak oda, és olyan gépeket, melyekre a túlélésünkhöz van szükség. Kezdetét veszi a visszaszámlálás a világűr gyarmatosítása előtt.


14.rész: Csillagködök (Nebulas)

Kaotikusak és lélegzetelállítóak, szépségüket az űr üressége adja. Galaxisunk csillagködjei pontosan a csillagok ellentettjei. A köd anyaga néha összegyűlik, néha szétszóródik. Áttetsző fátyolok, hullámzó anyagok. Sötét, némelyik briliáns színekben pompázik és a többségük kísértetiesen emlékeztet valamire. A csillagok születésének, halálának és életciklusának története, a csillagködök belsejében rejlik.


15.rész: Az univerzum legnagyobb viharai (Wildest Weather in the Cosmos)

Mi lenne akkor, ha az előrejelzések a hangsebességnél 10-szer gyorsabb vihart jelentenének? Vagy egy kiadós kénsavas esőt? Vagy egy hurrikánt, ami kétszer akkora, mint a Föld maga és 300 évig tartana? Ez nem csupán fikció, hanem valós jelenségek a világegyetem legkülönbözőbb pontjain.


16.rész: Az űr legnagyobb dolgai (Biggest Things in the Universe)

A legnagyobb dolgok az űrben elképesztő méretűek. Mind szuper nehézsúlyú a maga galaktikus terében. Ahogyan a Földön, úgy az űrben is számít a méret, de máshogyan. Az űrben a nagyobb nem feltétlenül a jobb is. És a győztesek néha óriás kínt élnek és fiatalon halnak meg.


17.rész: Gravitáció (Gravity)

Az emberiség azt kutatja, hogyan használhatná ki erejét és hogyan bújhatna ki korlátai alól. Csillagokat, bolygókat, galaxisokat teremt és pusztít, nélküle az általunk ismert élet kihunyna. Ez a nagyszerű és titokzatos erő, amely uralja a világegyetemet: a gravitáció.


18.rész: Kozmikus apokalipszis (Cosmic Apocalypse)

Kezdetben vala a sötétség, aztán ... BUMMM! Létrejött a végtelen idő, a tér és anyag. Naponta új titkok tárulnak fel arról a misztikus pusztító és lenyűgöző világról, amit univerzumnak nevezünk. Minden, amit ismerünk, az idő, az űr és az anyag pusztulásra ítéltetett. Minden életforma, ami a napfénytől függ, egy pillanat alatt hamvadhat el, ahogy mind kevesebb életet adó energia marad. Vajon a pokol tüze vagy a fagy végez majd velünk? Egy ismeretlen erő által, valahonnan az űr mélyéről. Szó szerint minden része, az összes atom, az univerzum minden szerkezete felrobbanhat. Vigyázat, ez az kozmikus apokalipszis!













A 3.évad részeinek tartalma


1.rész: Űrkatasztrófák (Deep Space Disasters)

Az űrben a veszély bárhonnan lecsaphat, a világűr mélyéről meteorok, láthatlan, de végzetes napsugarak, földcsuszamlások, vagy Mars rengések formájában. Mitől lesz a tűz végzetesebb a földkörüli pályán, mint a Földön? Mi történik valakivel, aki a világűr extrém történéseinek esik áldozatául? Bármi megtörténhet egy űrbéli katasztrófa során.


2.rész: Párhuzamos univerzum (Parallel Universes)

Talán léteznek más világok odakint, világegyetemek élettel teli világok. Olyan helyek, ahol megvan a Naprendszerünk, a bolygónk és saját magunk mása is. De hol vannak ezek a párhuzamos univerzumok, ha léteznek, vajon miért nem látjuk őket? Az is lehet, hogy nem csak 1 párhuzamos világ van, hanem univerzumunk párhuzamos világok tengerében úszkál.


3.rész: A fénysebesség (Light Speed)

A világűrön keresztül sikló fény, a világegyetem leggyorsabb eleme: 1 másodperc alatt hétszer kerülné meg a Földet. Miközben a messzi távolból hozzánk ér, felfedi a kozmosz történelmét. A fény másodpercenként 300 ezer km-t tesz meg. Sebessége a végső határ, ennél semmi sem gyorsabb. De valóban ez a végső határ? Képesek lesznek az űrhajók valaha is meghaladni ezt?


4.rész: Szex az űrben (Sex in Space)

A szex, az egyik legalapvetőbb emberi ösztön. Így szaporodunk, összeköt minket, örömet okoz, és átitatja a kultúránkat. Ahogy az emberi lények kiterjesztik lakóhelyüket az űr végtelen távolságába, vajon képesek leszünk-e és magunkkal akarjuk-e vinni a szexualitást? Végső soron az emberi faj jövője függhet ettől a kérdéstől: tudunk-e az űrben szeretkezni? Az első földöntúli baba születése nagy nap lesz az emberiség történelmében. Azt hiszem az emberek meglepődnének, ha tudnák, milyen sok munkát igényel az űrben szeretkezni.


5.rész: Idegen arcok (Alien Faces)

A bolygó felszínét járják, a víz alatt vadásznak és a fellegek közt szállnak. Ez azonban nem afféle földi szafari, hanem csillagászat léptékű expedíció. Ha az emberi faj felfedezi, hogy nincs egyedül az univerzumban, vajon milyenek lesznek kozmikus testvéreink. A kérdés megválaszolásához vezető csillagászok és asztrobiológusok a fizika és a evolúció elveit alkalmazva modelleztek öt világot, amely kialakulhatott az űrben. Készüljenek fel egy intergalaktikus szafarira, és nézzék meg szemtől szemben az idegenek arcát.


6.rész: Halálos üstökösök és meteorok (Deadly comets and meteors)

Aszteroidák és üstökösök. A Föld égi rokonai. Bolygónk eredetének és talán magának az életnek a titkait őrzik. De ezek a hatalmas kövek bolygónk építői és rombolói is egyben. nem az a kérdés, hogy a bolygónknak csapódnak-e, hanem mikor és hol. Miközben elsőszámú kozmikus ellenségeink maradnak, ugyanakkor életfontosságú erőforrásokkal láthatnak el, melyek egy nap megakadályozhatják az emberi faj kihalását.


7.rész: Élet az világűrben (Living in Space)

A Mars. A Hadak Istenének névrokona már régóta vonzza az asztronautákat, tudósokat és álmodozókat. A jövőben a NASA marsjáró robotjai helyett embereket fog küldeni a bolygóra. Ezek az első felfedezők építhetik ki a Mars Metropoliszt, egy állandó települést. Tudósok és mérnökök már tervezik azokat az eszközöket, melyekre az embereknek szüksége lehet a túléléshez egy jövőbeli űrgyarmaton. De a csúcstechnológiák ellenére könyörtelen harc lesz a túlélés egy idegen világban. Olyan környezetet készülünk felfedezni, mely számunkra halálos.


8.rész: A világvége elkerülése (Stopping Armageddon)

Ezt csak filmekben halljuk, egy hatalmas aszteroida fog becsapódni a Földbe. De valóban létezik ez a halált hozó kisbolygó, mely a civilizáció eltörlésével fenyeget? 65 millió évvel ezelőtt is egy aszteroida pusztította el a dinoszauruszokat. Lehet, hogy mi következünk? Hogyan találjuk meg ezeket a kozmikus gyilkosokat, mérjük fel erejüket és miként akadályozzuk meg, hogy lecsapjanak bolygónkra. Ez a világvége elkerülésének nagy kérdése ma.


9.rész: Egy másik Föld (Another Earth)

Vajon egyedül vagyunk vagy van egy másik, a Földhöz hasonló bolygó valahol az univerzumban? A csillagászoknak olyan bolygókat kell találniuk, melyek az otthonunkra emlékeztetnek. Egy másik Föld, akár olyan közel lehet, mint a legközelebbi csillagrendszer. Lehetnek fura bolygók, furcsa napok alatt. Vajon megtalálhatjuk ezeket a bolygókat az univerzum csillagainak milliárdjai és bolygók trilliói között?


10.rész: Különös dolgok (Strangest Things)

A végtelen űrben olyan dolgok és jelenségek léteznek, melyek az emberi képzeletet is meghaladják. Képzelj el egy részecskét, mely gond nélkül áthalad rajtad, egy a Naprendszerünkben bujkáló hiányzó bolygót és alkohollal teli felhőket. Szokatlan, bizarr, megmagyarázhatatlan és egészen elképesztő: az univerzumunk különleges oldala.


11.rész: A világűr pereme (Edge of Space)

Képzeljük el, hogy egy műhold 90 perc alatt megkerüli a Földet. Ahol egy nyaraló turista felébred az űrben lévő szobájában és gyönyörködik a kilátásban. Vagy ahol egy cseppnyi festék halálos fegyverként működik és képes lyukat ütni egy űrrepülő oldalán. Az űrben, a fenti dolgok valóságosak. Itt találjuk az asztronautákat, az űrszemetet és az extrém sportok legextrémebbjét.


12.rész: Kozmikus jelenségek (Cosmic Phenomena)

Napszél, kozmikus sugárzás és UV sugárzás: ezek az űrjelenségek nap mint nap befolyásolják életünket. A bőrráktól kezdve, az elveszett adásokig a kozmikus jelenségek árthatnak és gátolhatnak bennünket. Ugyanakkor elkápráztat fényük szépsége és a hulló csillagok fényessége. Ezek a kozmikus jelenségek csodái és veszélyei.











A 4.évad részeinek tartalma

01.rész: Halálcsillagok (Death Star)

02.rész: Élet a Hold nélkül (The Day The Moon Was Gone)

03.rész: Égi áldás (If Fell from the Space)

04.rész: A legnagyobb robbanások (Biggest Blast)

05.rész: Gyűrűs bolygók nyomában (The Hunt for Ringed Planets)

06.rész: 10 féle világvége (10 Ways to Destroy the Earth)

07.rész: Kutatás a csillaghalmazok után (The Search for Cosmic Cluster)

08.rész: Űrháborúk (Space Wars)

09.rész: Folyékony univerzum (Liquid Universe)

10.rész: Pulzárok és kvazárok (Pulsars and Quasars)

11.rész: Képzelet és valóság (Science Fiction, Science Fast)

12.rész: Extrém energiák (Extreme Energy)








Az 5.évad részeinek tartalma

01.rész: A Naprendszer 7 csodája (7 Wonders of the Solar System)

02.rész: Mars, új bizonyítékok (Mars the New Evidence)

03.rész: Mágneses vihar (Magnetic Storm)

04.rész: Időutazás (Time Travel)

05.rész: Az űrszondák titkai (Secrets of the Space Probs)

06.rész: Aszteroida veszély (Asteroid Attack)

07.rész: Teljes napfogyatkozás (Total Eclipse)

08.rész: A Nap sötét jövője (Dark Future of the Sun)